Szluin

Szluin írott története 1323-ban kezdődött, amikor Károly Róbert király az ősi Drezsnik megye teljes területét a Frangepán családnak adományozta, ahol a család két uradalmi központot alapított. Az egyik a Korana melletti Tržac, a másik a Slunjčica melletti Szluin lett. Szluin várának első írásos említése 1390-ben történt, amikor a család vegliai ágának feje, Frangepán János szluini birtokát Zrínyi Pálnak zálogosította el

Szluin egy város Közép-Horvátország hegyvidéki részén, az Adriai-tengerhez vezető fontos észak-déli útvonal mentén, Karlovac és a Plitvicei-tavak nemzeti park között, ahol a Korana és a Slunjcica folyó találkozik. A település lakossága a 2011-es adatok szerint 5076 fő volt. Közigazgatásilag a város Karlovac megye része. A Bosznia-Hercegovinához közeli Kordun régió kulturális és társadalmi központja. 2011-ben Slunj lakossága 87,9%-ban horvátokból, 10,5%-ban szerbekből és kis számban a környéken található egyéb etnikai közösségekből állt.

A Plitvicei-tavak parkja egész évben szép számú turistát vonz a világ minden tájáról. Közismert gyönyörű vízeséseiről, egyedi faházairól és a 18. század óta működő malmairól. A vízesések pontosan ugyanúgy alakultak ki, mint a Plitvicei-tavak: a vízben lévő karbonátos ásványok lerakódása travertin rétegeket képez.

A Slunjcica folyó gyönyörű látványt nyújt, mivel, hogy a Mala Kapela hegységben kezdi életét, aztán összesen 6 km megtétele után gyorsan eltűnik a föld alatt, és 20 km-re Szluintól délre újra felszínre tör. A föld alatt az áramló víz ásványi anyagokat, mint pl. kalcium-karbonátot old ki a mészkőből, és ahogy áramlik, a növényvilággal kölcsönhatásba lépve gátakat képez, ezáltal új vízesések kialakulását eredményezik a folyón belül.

A város nagyszerű turisztikai látványosság, a legalkalmasabb családok számára, mivel a család minden tagja részére kínál valamit, amit csoportosan és egyénileg is élvezhet, amíg ott tartózkodik.