, 2021/8/30
A nyaralás közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy érdemes-e előre megvenni az ahhoz szükséges devizát, vagy majd inkább nyáron, az utolsó napokban. Megnéztük, hogy az utóbbi tíz évben hogy volt ez, és mely hónapokban volt átlagosan olcsóbb az euró.
Idén is tömegek indultak neki végre nyaralni, sokan alig várták, hogy kimozdulhassanak, miután tavaly nyár óta alig lehetett utazni.
Ki vagyunk téve a szélsőséges ármozgásoknak
Amihez persze leginkább pénz kell, sok esetben euró. Tegyük fel, hogy valaki forintot gyűjtögetett, tett félre nyaralásra, még 2019-ben. Akkor nagyjából 325,35 forintjába került volna egy euró, ennyi volt ugyanis az átlagárfolyam abban az évben. Tavaly viszont már 351,17, vagyis 7,9 százalékkal több. Elég jelentős drágulás. De ez csak az átlag, vannak bőven kilengések is. Ha valakinek pechje van, és éppen egy csúcson kénytelen vásárolni, még nagyobb veszteségek is érhetik. Egy-egy hónapban 15-30 forint is lehet a különbség a minimum és a maximum között.
Kapjuk el a kedvező pillanatot
Ha viszont úgy gondoljuk, hogy az árfolyam még el fog érni egy bizonyos szintet, de csak átmeneti időre, akkor egyes rendszereken beállíthatjuk, hogy az adott áron automatikusan vegyen nekünk devizát. Vagy pedig alaposan résen leszünk, és azonnal cselekszünk, ha ez bekövetkezik. Például ha most 363 az euró, de biztosak vagyunk benne, hogy lesz még nyaralás előtt 358, vagy az alatt, akkor várhatunk a 358-ra.
Bár ez az átlagember számára nem mindig járható út, mi van például, ha fontos értekezlet vagy ügyintézés, családi ebéd közben jön el a pillanat? Nem rohanhatunk minden szituációban online megbízást adni, pláne nem pénzváltóhoz. Megkönnyíti a helyzetet, ha mobiltelefonos alkalmazást tudunk használni, amely egyszerű, és pár érintéssel végrehajtja, amit akarunk, bármikor, bárhol.
A balatoni valutázóktól a brit sörturistákig
Igaz-e az a népies megfigyelés, amely szerint nyáron többnyire olcsóbban lehet valutát venni? Még régen a balatoni valutázóktól hallottam, mielőtt a német turisták szinte teljesen kihaltak volna arrafelé. Az utóbbi években a külföldiek főleg Budapestet látogatták, és kevésbé szezonálisan, nem csak nyáron. De a mezőgazdaság is okozhat ilyen hatást, a nyáron, ősz elején betakarított, majd exportált termékek miatt. Elvileg az energiahordozókból is kevesebb fogy nyáron, bár a készletek (például a gáztározók) feltöltése nyáron is folyik.
Nem az a hónap futott be, amit vártunk
Egy valutaváltó segítségével kiszámoltuk, hogy az utóbbi tíz naptári évben az euróárak nagy átlaga 310,0 forint volt, és meghatároztuk az egyes hónapok átlagát is. De az jött ki, hogy nem nyáron volt a legolcsóbb az euró, hanem, meglepő módon, februárban, 305,8 forint. A március és április hónapokban is viszonylag alacsony volt az euró átlagára, és csak ez után következett az augusztus, a június és a július. Ebből az következik, hogy tavasszal kéne vásárolni.
Valamiért ősszel és az első két téli hónapban a forint hajlamosabb volt a gyengeségre e tíz év átlagában. A februári és a decemberi átlag között meglehetősen nagy, 9,5 forint a különbség, mintegy három százalék. De lehet, hogy ezek az értékek nem mérvadóak, túl nagy a szerepe az árfolyamban a véletlennek, a tőlünk független világpiaci folyamatoknak. Vagy az MNB ritka, de nagy hatású szabályozó lépéseinek.